„Az ablakok az épület világítására, szellőzésére, a ki- és belátás szolgálata mellett, esetleg fényelzárásra és elsötétítésre, behatolás elleni védelemre stb. szolgálnak. Az ablak fent felsorolt feladatokon kívül az épület külső megjelenésének is egyik fontos eleme.”

(Czagány Ferenc – Czagány Lajos: Épületasztalosipari szerkezetek, 1957)

Ablakok

A fenti meghatározása az ablakoknak alapjaiban ma is érvényes, csak az elmúlt fél évszázadban az ablakok néhány műszaki tulajdonsága hangsúlyossabbá vált. Korunk követelményei: fokozott hang- és hőszigetelés, szélállóság, légzárás, vízzárás, biztonság, a működtetés kényelmi funkciói, stb. Ne feledjük azt sem, hogy az ablakok a „ház szemei”, s bizony egy gyönyörű szempár ... Figyeljünk arra, hogy az ablakok ne csupán a funkcionális követelményeknek feleljenek meg, hanem alakjukkal, szemnek kellemes arányaikkal, színükkel az épület homlokzatához illeszkedjenek, abba belesimuljanak és mégis annak díszei legyenek. Arról se feledkezzünk meg, hogy az ablakok ugyanakkor otthonunk – a szobák, a nappali, a fürdőszoba és a konyha – részeként is megjelenik, s ezek berendezésével, színeivel és hangulatával is harmonizálnia kell. Végül, de nem utolsó sorban: a fa ablakok élettartama egy emberöltőn is túlnyúlhat, ezért olyan döntést hozzunk, melyet 30 – 50 év múlva sem kell megbánnunk.

Az ablakok a szárnyak száma szerint lehetnek egyszárnyúak, kétszárnyúak, három- vagy többszárnyúak. A legyártott ablakok több mint 90%-a egy- vagy kétszárnyú. A többszárnyú ablakok vagy speciális vasalatokkal mükődtethetők, vagy egy- vagy kétszárnyú ablakok tokosztós kombinációjából alakíthatók ki.

Az egyszárnyú ablakok nyitásmódja nyíló, bukó vagy bukó-nyíló lehet. A kétszárnyú ablakok középen felnyílóak vagy középen felnyílóak és bukó-nyílók lehetnek. Egyéb nyitásmódú ablaktermékekre, úgymint emelkedő, billenő, forgó alig akad igény, a toló, harmónika nyitásmódú ablakok pedig speciális vasalatokat igényelnek, melyek relatíve magasabb árai miatt nem kelendőek.

Az ablakok nyitásiránya a bukó ablakok esetén értelmezhetetlen, a nyíló és bukó-nyíló ablakok esetén a definició szerint egyértelmű. A kétszárnyú középen felnyíló ablakok esetén azt kell eldönteni, hogy melyik szárny nyíljon először, s ez adja meg az ablak nyitásirányát. Ha a középen felnyíló ablak esetén a bukó-nyíló funkciót is szeretnénk megvalósítani, akkor az először nyíló szárny egyben a bukó-nyíló is.

Néhány gyakorlati tapasztalaton és józan észen alapuló tanáccsal szeretnénk segíteni abban, hogy milyen nyitásmódú és nyitásirányú ablak mellett döntsenek:

• A bukó ablakok kivételével az ablak alakja legalább négyzetes, de még inkább álló téglalap legyen. A fekvő téglalap alakú ablakok esetén a vasalatgyártók már nem vállalnak garanciát az ablak helyes működésére, még akkor sem, ha a rendelkezésre álló vasalat alkatrészekből a kívánt méret összeállítható.
• Egyszárnyú ablakok esetén javasolt a bukó-nyíló nyitásmódút választani, mert tökéletesebb a zárást ad és nem kell a tisztítás céljából való hozzáférés problémájával foglalkozni.
• A bukó nyitásmódú ablak alkalmazása csak akkor javasolt ha az ablak kis méretű, ha nagy méretű és nem tisztítható kívülről könnyedén, akkor tisztítás során folyamatos problémát jelent a bukóollók kiakasztása, a szárny biztonságos alátámastása a vízszintes helyzetében a tisztítás ideje alatt.
• Nyíló ablakot csak akkor válasszuk, ha az kisméretű vagy legalább nem túl széles, mert a zárást a pántok és a rúdzár adja. Széles nyíló ablakok esetén az ablakszárny alsó - és felső részén zárási pontot kell kialakítani, így az ablak ára a bukó-nyíló nyitásmódúéval vetekszik.
• Ha a helyiség megvilágítás azt igényli és a kialakított falnyílás nagyobb méretű, akkor kétszárnyú ablakot kell alkalmazni. Kétszárnyú ablakot kell választani akkor is, ha az egyszárnyú ablak szárnya a nyitás során túl nagy helyet foglalna a helyiségből. Javasolt a középen felnyíló és bukó-nyíló változatot alkalmazni, mert tökéletesebb zárást ad és biztosítja a szellőztetést a bukó funkcióval. A középen felnyíló kétszárnyú ablakot kisebb szélességi méretek esetén javasolt választani.

Az általunk gyártott ablakok működését a SIEGENIA alapbiztonsági vasalatrendszer biztosítja. A vasalatrendszer egykezes működtetést tesz lehetővé. Ettől csak a nagyméretű bukó ablakok gyártásánál térünk el, ahol kedvezőbb áron gyártható a kétkezes működtetésű változat. Alapbiztonságon azt értjük, hogy minden nem bukó nyitásmódú, legalább 481 mm névleges szélességű és 1017 mm-t meghaladó névleges magasságú ablak alsó részén egy biztonsági gombafejes zárási pont található. A vasalat a fenti méreteknek megfelelően hibás működtetés gátlót és szárnyráemelőt tartalmaz. A résszellőző, a nyitáshatároló és a magasabb biztonsági fokozatú vasalatok beszerelését igény szerint elvégezzük.

Fel